KIS
BARÁTNŐ
Megnevetem
az izgága kislány minden csínytevését a buszmegállóban, ezért megkedvel, és
megkér, hogy legyünk barátnők. Miért ne, elvégre csak a buszmegállóban futunk
össze. Ő csak öt percig utazik velem, de mindig mellém ül, és ilyenkor
megbeszéljük az élet legfontosabb dolgait.
- Szeretsz hintázni? – kérdezi, mikor
az óvodáról beszél.
- Persze – felelem.
- Miben? – nézi furcsállva a számára
nagy termetemet.
- Felnőtt hintában.
- Igen? – Az hiszi, ravaszkodom. –
Olyan hol van?
- Hát, a felnőtt játszótéren. Nem
jártál még ott?
- Nem.
Elgondolkodik, és mosolygom. Megint
egy dolog, amit ha elmond az anyukájának, nem érti majd, miért nevet ő is.
No comments:
Post a Comment