Egypercesek - Egy jó szó

EGY JÓ SZÓ

Néha egy jó szó is elég, hogy feldobjunk egy beszélgetést, hogy oldjuk a feszültséget, feledtessük a bút, ami időnként a társaságunkra telepszik. Egy jó szó varázsszó, amely a lelkünkhöz szól, és ami az összetartozás érzését kelti.

Megnézem az időt a telefonomon, közben felbukkan a háttérkép, ami egy filctollal színezett képet ábrázol. A mellettem ülő idősebb férfi megpillantja, és késztetést érez arra, hogy megcsillogtassa az ezoteria terén szerzett csekély, ám annál jelentőségteljesebb tudását.

-          Mandela? – kérdezi magabiztosan.

-          Igen. Nelson – bólintok komolyan.

A többiek felnevetnek a beszélgetést hallva, feloldódnak, és egymást bátorítva további hülyeségekkel árasztják el a társaságot, ami mint egy lavina, megállás nélkül zúdul tovább.

Egy jó szó elhangzott. 

Egypercesek - Felnőtt barátnő

FELNŐTT BARÁTNŐ

Hetvenen akarnak felszállni a negyven férőhelyes buszra. Tülekedés, minden pénteken ez van. Kivételes szerencse, hogy összefutok egy régi jó barátommal, nagyon régen találkoztunk már, alig várom, hogy újra beszélgethessünk. Bármiről tudunk beszélni, régi iskolás sztorikról, csajos dolgokról, ő az, aki mellett nem unatkozik az ember egy hosszú út során.

Olyan ülésre huppanok, ami a többi utassal szemben van, de legalább egymás mellett vagyunk.

- Jó a suli? – kérdezem izgatottan.

- Egész jó – bólint.

Elgondolkodva hallgatom, egy pillanatra elkapom a tekintetét, úgy néz ki, még beszélni akar róla, de valaki hangosan köhint mellette, és elfelejti, mit akart.

Rázkódás, a következő megállóban még több ember nyomul fel.

- Mindig sokan vannak – bosszankodom.

Barátom helyesel, bár egy szót sem mond, ez csak amolyan udvarias válaszféleség. „Igen, hallom, hogy hozzám szóltál.”

Furcsán nézek magam elé. Teljesen más dolgok járnak a fejében. Azt hittem, hogy örül, hogy találkozik velem, de most egyáltalán nem érdeklem. Ha nem lenne itt ennyi ember, még dudorászna is.

Rosszul esik, ha mellőznek. Pláne egy gyerekkori barát, akivel annyi mindent átéltünk. Igaz, hogy kétfelé ágazott a sorsunk, de az nem lehet… az nem lehet, hogy nincs mondanivalónk egymás számára. Elkeserít, ahogy én sem bírom megszólítani. Mi történt?

Azon kapom magam, hogy három sorral előrébb engem néz egy srác, amint egy könnycseppet törlök le az arcomról. Nem ismer, de mosolyogni próbál, viccesen igyekszik elhúzódni egy női táska elől, és amint elmosolyodom, tekintete azt sugallja: „na látod, bármilyen nehéz helyzetben meg lehet találni azt, ami felvidít.”

Gyötrelmes egy óra után leszállva a buszról arcul csap a hideg. Ébredj, Kati! Minden elmúlik egyszer.

Egypercesek - Kis barátnő

KIS BARÁTNŐ

Megnevetem az izgága kislány minden csínytevését a buszmegállóban, ezért megkedvel, és megkér, hogy legyünk barátnők. Miért ne, elvégre csak a buszmeg­állóban futunk össze. Ő csak öt percig utazik velem, de mindig mellém ül, és ilyenkor megbeszéljük az élet legfontosabb dolgait.

- Szeretsz hintázni? – kérdezi, mikor az óvodáról beszél.

- Persze – felelem.

- Miben? – nézi furcsállva a számára nagy termetemet.

- Felnőtt hintában.

- Igen? – Az hiszi, ravaszkodom. – Olyan hol van?

- Hát, a felnőtt játszótéren. Nem jártál még ott?

- Nem.

Elgondolkodik, és mosolygom. Megint egy dolog, amit ha elmond az anyukájának, nem érti majd, miért nevet ő is.

Egypercesek - Igazmondó ember

IGAZMONDÓ EMBER

Buszmegállóban beszédes kedvű kisöreg szórakoztatja a várakozókat. Mosolyog, minden porcikája mozog, ahogy beszél, mutogat, csalafinta tekintete hallgatósága arcát fürkészi.

- Az ördögnek háromágú villája van, Szent Péternek meg görbe botja, tudjátok?

A gyerekek figyelmesen hallgatják, még egymás piszkálását is abbahagyják.

- A hazug emberek jutnak a mennyországba – mondja a bácsi az asszonyoknak –, aki igazat mond, az a pokolra kerül.

- Menjen mán! – pironkodnak az asszonyok, de a gyerekeket érdekelni kezdi a dolog, ezért a bácsi tovább beszél.

- Egyszerű. Szent Péter megkérdezi az embert a mennyország kapuja előtt: megcsaltad a feleségedet? Azt mondja: nem, dehogy is. Erre azt mondja Szent Péter: te hazudsz, mert négyszer, ötször is, de mert meggyóntad, bejöhetsz. Lucifer is megkérdezi a pokol kapujában: hányszor csaltad meg a feleségedet, ő meg azt mondja: ahány alkalom volt rá. Erre azt mondja Lucifer: igazat mondasz, jó ember vagy, gyere nyugodtan.

Egyperces novellák - Csökmői lány

CSÖKMŐI LÁNY

- Nahát, megfázik a nevenapján – jegyzi meg az éjszakai portás, miután bemutatkozom. Nedvesen szippantok a kollégium levegőjéből, majd elteszem a zsebkendőmet.

- Csak hideg van – mentegetőzöm, de már semmi nem mossa le rólam, hogy beteg vagyok.

Szocreál épület külső után döbbenetesen szocreál belső fogad. Mintha időutazást tettem volna, csak a GAS melegítős diákok látványa ráz fel az érzéki csalódásból. A portás csigalassúsággal tölti ki a nyugtát, alaposan, nehogy rosszul írjon valamit. Jobb lábamról a bal lábamra állok, unalmamban feltérképezem belátható környeze­temet, és megorrontom a kabátomból áradó cigarettaszagot is. Remek. Valószínűleg mindenem füstszagú lett a kocsmában.

- Csökmő? Már jártam arra.

A portás nem valami mély meggyőződéssel állítja ezt. Lerí róla, hogy halvány fogalma sincs a témáról, csak azért mondja, hogy megnyugtassa ennek a kis falusi leánykának a lelkét. Próbál rábeszélni arra, hogy mégis csak kerítsek elő egy diákigazolványt, mert akkor nem kell áfát számolnia (az pedig 200 forint), olyat pedig nem tudok adni. Furcsállja is magában: diáknak nézek ki, mégsem vagyok az, akkor meg mi a fenét keresek itt, pláne egy istenháta mögötti faluból.

Már ketten állnak mellettem, mikor elkészül a nyugtával, de nem tud visszaadni. A saját pénztárcáját szedi elő; nekem mindegy, csak haladjunk.

- Csökmő az ott van Kismarja felé, tudom, arra jártam a határ felé.

Majdnem. Nem megmondtam, hogy fogalma sincs arról, hol van? Az 5-ös szobába vezet, a felirat szerint ez a „Fiú betegelkülönítő”. Talán inkább fiúktól elkülönítő, nem? Még felajánlja, hogy felébreszt, de mondom, hogy felébresztem magam, látom rajta, hogy nem érti, hogy gondolom, de nem magyarázom, húzok be, hogy lepakoljam a táskáimat.